DB Multiverse

Hírek DBM olvasása Miniregény Fanart A szerzők GYIK RSS csatorna Extrák Események Reklámanyagok Partner oldalak Verseny Ismertető Univerzumok Ismertetője
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               

Dragon Ball Multiverse: Regénnyé formálás

Írta Loïc Solaris & Arctika

Adaptálta Misi & HomolaGabor

Fedezd fel újra a DBM történetét, számtalan részlettel kiegészítve. Ezt az írást Salagir hitelesítette, kiegészítve saját ötleteivel azt. Ezek nincsenek benne a mangában, így a történet igazi ráadása a képregénynek.

Intro

Rész 0 :0
Rész 1 :12345

Round 1-1

Rész 2 :678910
Rész 3 :1112131415
Rész 4 :1617181920
Rész 5 :2122232425
Rész 6 :2627282930

Lunch

Rész 7 :3132333435

Round 1-2

Rész 8 :3637383940
[Chapter Cover]
Rész 1, fejezet 2.

ELSŐ RÉSZ: EGY NAGYON KÜLÖNÖS VERSENY!

2. Fejezet

Fordította: Lowtoneg; Lektorálta: Acclamator


Brief-ék házában Vegita számára alapvető volt, hogy minden reggel hajnalhasadtában eddzen, noha ő már jóval azelőtt ébren volt és megkezdte a gyakorlatokat. Életének korábbi időszakában az apósa által készített egy edényszerű helyiségben edzett, olyan „edényben”, ahol a mesterséges gravitáció jóval meghaladta a Földét. A néhány csatáját követően riválisával, Goku-val, Vegita arra kérte Dr. Brief-et, hogy egy teljesen új építménnyel álljon elő számára. Olyan helységet, ahol a gravitáció még nagyobbra növelhető, mint azelőtt és mind fölött rejtse el a Kí-jét. El akarta szigetelni magát a külvilágtól, hogy senkivel se beszélhessen, leginkább Goku-val ne, hogy érezhesse a saját Kí-jének szintjét.

Több hónapos tervezés, tesztelés és kudarc után, Dr. Brief végül is fel tudott ajánlani Vegita-nak egy titkos szobát a Kapszula Vállalat alatt az új edzésmódszeréhez. Az utóbbi el volt ragadtatva, mikor látta, hogy gravitációs viszonyok jóval felülmúlják a régi „edény” teljesítményét, de csalódottan vette tudomásul, hogy ebben a világban nem létezik olyan technológia, ami elrejthetné a Kí-t.

Erre Vegita Dende palotájához ment, hogy a Kristálygömbök segítségével olyan technológiát kívánhasson, hogy az elszigetelje a Kí-je kisugárzását, viszont Piccolo és Dende egyszerűen elutasította kérését, arra hivatkozva, hogy ez Shenlong hatalmának hasztalant felhasználása lenne. Szerencsére azonban Dende felajánlotta Vegita-nak a lehetőséget, hogy használhassa a Lélek és Idő szobáját, amelyet újjáépítettek úgy, hogy több időt tölthessenek a vállalkozók benne mint azelőtt.

Azóta Vegita Kapszula Vállalat alatt lévő edzőterme és a Lélek és Idő szobája között ingázott.

Ma, annak ellenére, hogy szigorú edzést ütemezett be magának, Vegita nem mehetett Dende palotájába. Felesége és lánya egy vásárlási kiruccanást tervezett be mára, és tájékoztatták Vegita-t, hogy neki is velük kell tartania, és ez alól nem bújhat ki...

Izzadtságtól átázva szemtől-szembe találta magát feleségével, Bulma-val, aki határozottan tette kezét csípőre.

– Vegita! – ordított az arcába. – Elkésel!

– Legalább a reggeli tornámat hadd fejezzem be!

– Úgy egyeztünk meg, nyolc órakor itt sem vagyunk. – felelt zavartan a feleség.

– De még nyolc sincs! – vágott vissza a Csillagharcosok hercege.

Bulma nem hadakozott. – Tíz perced van. – mondta. – És tégy egy szívességet, kérlek. Zuhanyozz le, és vegyél fel valamilyen rendes öltözéket.

Vegita lágyan elmosolyodott és a fürdőszoba felé indult.

– Micsoda fejfájás – gondolta a felesége magában.

Vegita mögött Bulma szintén lágyan mosolygott. – Hmm... – gondolta rosszmájúan. – Vennem kell ma neki egy szexis farmert...

Húsz perccel később Vegita nagyon elegánsan lépett ki a Kapuszla Vállalat épületéből. Nagyon mutatós volt, szép ruhát viselt, nadrágot és cipőt öltönnyel, kabáttal ami az ingét takarta. Előtte állt felesége és lánya, Bra, aki természetesen éldivat szerinti ruhájában volt.

Bulma egy szó nélkül odament, megkarolta férjét, aki enyhén zavarban érezte magát, és idegesen elpirult. A hármas lassan el hagyta a családi otthont, mikor egy Vegita egyszer csak megtorpant az úton. Az a furcsa érzése volt, mintha figyelnék őt. És már akkor egy gömb alakú repülő robot, rövid fémlábakkal meg is állt előtte két méterrel. Azon töprengett elsőre, hogy talán a felesége kreálmánya lenne, de a kinézete arra engedett következtetni, hogy ez nem lehet az.

A kis robot csendesen landolt előtte a földön, és lejátszotta azt a holografikus üzenetet, ami a nagyjából két perce a versenytársa is megkapott a namekektől és Piccolo-tól.

Az üzenet lejátszása után, a robot újfent felszállott és a palota irányába tartott.

Vegita egyszer csak nagyon izgatott lett.

– Nos, – mondta. – Ég veled, vásárlás!

Tekintete nagyon komollyá vált, ám ez még sem volt elég meggyőző felesége és lánya számára.

– Bulma, Bra sajnálom, de ez nagyon fontosnak tűnik...

Bulma-t mégsem lehet átverni. – Oh, nem, ez nem az! – kiáltott fel. – Az ígéreted, mi hárman együtt vásárolni megyünk!

Vegita mégis hajthatatlan volt. – Vásárolni mehetünk később is. Nekem most a palotába kell mennem.

Bra, aki túl jól ismertre apját tudta, hogy ebben a pillanat hasztalan lenne meggyőzni őt, hogy megváltoztassa döntését. – Rendben. – mondta. – Akkor mindannyian repülővel megyünk a palotához!

Vegita rájött a cselre. – Szóval meg akartatok tréfálni, hogy oda menjek, ahova ti akartok menni? Szép próbálkozás, de jobb szeretnék egyedül menni.

A Herceg azonnal a palota irányába repült el, maga mögött hagyva a dühtől forrongó két nőt. A levegőben szállva Vegita mosolygott magában. Azt gondolta. Egy bajnokság? Micsoda szerencse!

Izgalommal telve, Vegita gyorsított, sőt szuper csillagharcossá változva megsokszorozta sebességét. Észre sem vette az útjában haladó kis gömb alakú robotot, és sietségében súrolta, ami aztán a földhöz csapódott.

A palotánál Piccolo elgondolkodva mozdulatlanul állt, karba tett kézzel és csukott szemekkel. Mi lehet a célja egy ilyen versenynek? – gondolkodott magában, ez a kérdés ott billegett az agyában, amióta csak megkapta az információkat.

Piccolo egyszer csak kinyitotta a szemét és kinyújtotta karját. Ismerős Kí-t érzett közeledni a palota felé. Tényleg csak egy pár másodperc múlva, Gohan jelent meg repülve a palota fölött, lenyűgöző sebességgel érkezve. Olyan tíz láb magasságban állt meg a palota felett, a fehér aurát, ami körülvette, leengedve. A csillagharcos-ember hibrid kémlelni kezdte a palotát, vizsgálva az titokzatos űrhajót, a namekokat és a furcsa madárszerű földönkívülieket. Kiszúrta Piccolot és Dendét, és pár lépést tett, mielőtt az irányukba kezdett volna indulni.

– Hé! – köszöntötte két régi barátját.

Dende szemmel láthatóan elégedett volt, hogy Gohant látja. – Gohan! – kiáltott fel Dende. – Régen volt, mikor legutóbb megtiszteltél minket a látogatásoddal!

– Tudom, Dende – válaszolta őszinte mosollyal Gohan. – Sokáig voltam elfoglalt az egyetemen, de a szünidők csak most kezdődtek el, gondolom ezután több szabadidőm lesz.

– Jó gyorsan megcsináltad a távot, Gohan – gratulált Piccolo.

Gohan szerényen kezdte vakarni tartóját. –Igen, – válaszolta – de valószínűsíthetően a sebességem az egyedüli, amit megtartottam, amióta leálltam az edzésekkel.

Piccolo kissé meglepődött. – Az edzésről beszélve, biztosan szép emlékeket idézel föl magadban. – mondta piciny mosollyal a száján.

– Oh, biztosan igazad lehet. Gohan elővette a szemüvegét inge zsebéből, és felvette. – Elraktam ide jövet, hogy el ne veszítsem.

– Hmm... Miden kétséget kizáróan idősebb ember benyomását kelted ezt viselve. – jegyezte meg Piccolo.

Dende figyelme egyszerre elterelődött. –Vegita itt van... – mondta.

Ugyanúgy érkezve mint Gohan a Csillagharosok Hercege hármuk előtt landolt szinte lassítás nélkül, egy olyan légörvényt képezve, ami Dendét arra késztette, hogy eltakarja szemét. Megszokott arroganciával egyenesen arra kérdezett rá, hogy Goku már megérkezett-e, e kérdés várható volt.

–Hamarosan itt lesz – válaszolta Piccolo. – Ne aggódj.

Egy büszke mosollyal reagált Vegita. – Hmph, mintha egy kicsit is aggódnék azért az alsó kategóriás bohócért!

–Hé, Piccolo – mondta Gohan, ügyesen terelve el a témát. – Mit gondolsz a látogatóinkról?

Vegita, akit érdekelte a válasz, összezárta karját és várta Piccolo válaszát.

A namekok, namekok, – mondta Piccolo. Bennük mindig meg lehet bízni. Ezek a vargák ... mondhatni becsületeseknek tűnnek ők is. Nem érzek tisztességtelen szándékot részükről. Azt állítják, hogy másik egy univerzumból jönnek...

– Ez egyáltalán lehetséges? – kérdezte Vegita szkeptikusan.

– Elméletileg nem, – felelte töprengve Gohan. – De az időutazás sem lehetséges elméletben, de mi saját tapasztalatból tudjuk, hogy mégis az. Ezeknek ördögien fejlett technológiájuk lehet, ha ennek a lehetőségét megteremtették... Egyik univerzumból egy másikba való utazás rengeteg energiát kell, hogy fogyasszon.

Gohan megforult és vizsgálni kezdte a vargákat és hajójukat. – Vajon engednék, hogy tanulmányozzam mindezt?...

Egyszer csak egy hét személyből álló csapat jelent meg a semmiből négyük előtt, amire Vegita rögtön reagált is. – Trunks! – mondta Vegita egyértelműen bosszankodva. – Hol a fenében voltál? Ma egész nap kerestelek a Kapszula Vállalatnál!

Trunks idegesen fordult Goten felé, bárminemű támogatást remélve barátjától.

Videl Gohan-hoz lépett és kedvesen meg igazította annak ingét, amely a repüléstől összegyűrődött, Chichi pedig kapott az alkalmon, hogy Goten-t megdorgálja illetlen viselkedéséért. Uub a harcosok körében elcsodálkozott saját magán is, és büszkeséget érzett. Vegita ellenben Goku-hoz fenyegetően beszélt.

– Kakarotto! Mi tartott eddig? Várnunk kellett rád!

– Elnézést, Vegita... – felelt Goku egy halvány mosollyal az arcán.

– Rettenetesen lassú vagy ahhoz képest, hogy tudsz teleportálni... – mondta Vegita.

– Először mindenkit fel kellett vennem, – felelt Goku, akinek nem sikerült megváltoztatni Vegita rossz hangulatát.

– Nem repülhettek volna ide ők maguk?

– Ha ennyire aggódtál, Vegita, miért nem kerestél meg engem helyettük?

– Ugyanott tartunk... – motyogta Piccolo magában.

– Remek ötlet! – mondta Vegita. – Következő alkalommal majd nyakon csíplek!

– Oh, igazán?! Adj bele mindent! – vágott vissza Goku, önelégült mosollyal az arcán, egy testhelyzetet felvéve közben.

Vegita szeme ujjongva csillant fel. – Micsoda ragyogó ötlet, Kakarotto!

Vegita is óvatosan elhelyezkedett, leginkább, hogy bosszantsa a vargákat és a namekokat. A helyzet miatt zavartan, Chichi közbelépett. – Goku! – mondta. Intenzíven bámulva férjét.

Goku erre feszültté vált és a mosoly elillant az arcáról.

– Oh, ah... Chi – kezdte Goku

– Ne gerjeszd a feszültséget! – szólt Chichi közbeszakítva Goku-t. – Azt gondolod, az iskolai játszótéren vagy, vagy mi? Mikor nősz már fel?

Goku nem tudott mit mondani. Igaza volt, hogy egy harc Vegita-val, minden ok felett a kedvére tett volna. – Ah...

Előjel nélkül egy fura, dörmögő hang hallatszott pár másodpercig. A vargák egy vihartól tartva el kezdték vizsgálni a kék eget. A földiek azonban tudták pontosan ismerték a zaj forrását, és mindannyian Goku felé fordították szemüket.

– Ha ha, ez csak a gyomrom, srácok! – szólt Goku. – A nagy sietségben elfeledkeztem az evésről.

Miközben Vegita és Chichi unottan gúnyolódott, Uub meghökkent. – De épp azelőtt reggeliztünk, mielőtt megkezdtük az edzéseket...

– De az már két órája volt! – mondta Goku. – Az az edzés hozta elő az étvágyamat. Hol van Mr. Popo? Oh! Biztos vagyok benne, hogy már el is készítette a kedvenc étkeimet! Mr. Popo! Hellóóóó?

Mindenki csendben maradt, míg Goku beszalad a palotába a konyhába indulva. Trunks megpróbálta megtörni a csendet. – Szóval, ah, apa, – mondta. – Hol van anya és Bra? Ők nem akartak eljönni?

– Azt hiszem repülővel jönnek majd – válaszolta Vegita egy pillantás nélkül.

Egy kis varga hirtelen szégyenlősen odalépett hozzájuk. – Am... Bocsánatot kérünk... – kezdte a varga.

– Ne aggódj, – mondta Piccolo. – Hamarosan visszatér. Mikor Son Goku megéhezik, nem lehet kiverni a fejéből a lakoma gondolatát. De ha szeretnél, csatlakozhatsz hozzánk. Megbeszélhetjük a torna részleteit, azalatt míg megy a lakmározás. Egy hirtelen rátörő hatalmas mosoly szakította félbe gondolatmenetét Piccolonak. – Viszont ezeket a csillagharcosokat ismerve, ha kajáról van szó, akkor ez eltart egy jó darabig.

A varga ezután visszatért a csoportjához, hogy közölje, az ott tartózkodásuk hosszabbra nyúlhat, mint tervezték...

Mr. Popo elkészült a menüvel, amit a varázsszőnyegén tálalt, amelyet hosszú pótasztalként használhattak. Bulma és Bra végül megérkeztek a palotához.

Bulmát, még Gohannál is jobban, lenyűgözték a vargák és azok technológiája. Bra pedig aranyosnak találta a vargákat, kicsiny termetük és divatérzékük okán. Sőt még meg is közelített egyet, hogy megsimogassa, erre az dorombolni kezdett, aztán viszont gyorsan elhúzódott, mert feszélyezve érezte magát.

A lakomán Goku és Pan – aki a nagyapját utánozta – töltötte meg a bendőjét. A többiek ehelyett a szőnyeg végén ülő vargákra irányították figyelmüket, akik további magyarázatot adtak a torna jellegéről.

– Mint tudjátok, – kezdte a varga – az általatok ismert univerzumtól teljesen különbözőből jöttünk. A namekok, akik elkísértek, ugyanabból az univerzumból származnak.

Az egyik nameki felemelkedett és előlépett. Egy kerek vékony tárgyra tette a kezét, amely kissé fölmelegedett, s fölötte a levegő furcsán kezdett rebegni. Képek kezdtek felbukkanni a tárgy fölött, amely rögtön felizzította Bulma kíváncsiságát.

– Egy hologram? – kérdezte.

– Igen, annak látszik – felelte Gohan.

– Egy Multiverzumon belül léteztek mind, – folytatta a varga – amely mondhatni, egy univerzum együttes. Ezek hasonlóak egymáshoz számos ok szintjén és ezek következményeiben. Mindazonáltal ha egy esemény másképp következik be, akkor az eltéríti egyik univerzumot a többitől. Például egyik univerzumban a bolygótok színe vörös lehet, egy másikban lehet, hogy űrlények által van megszállva.

A vargát közbeszakította a Goku és Pan által gerjesztett, az evésből származó zaj. Ők ketten észrevették, hogy a szoba hirtelen csendes lett, végig bámultak rajtuk tésztát csüngetve szájukból. Tudván, hogy az általuk keltett zaj miatt hallgattak el, Goku és Pan gyorsan felszívták a maradnék tésztát és átadták figyelmüket a beszélőknek.

– Igen... Ahogy mondtam, – folytatta a varga – a mi univerzumunk is egy ilyen példa. A mi univerzumunkban, és csakis a miénkben, a vargák véletlenül felfedezték azt a technológiát, amellyel képesek vagyunk utazni az univerzumok között. Az istenek úgy döntöttek, hogy az univerzumoknak zárva kell maradniuk, azonban megengedték, hogy egyetlen egy különleges eseményt szervezzünk…

– Hé, ez a Felső Kaioshin! – kiáltott fel egyből Goku, amint megpillantotta a lila-bőrű istent a hologramon.

– Szövetségre léptünk univerzumunk namekjaival, – mondta a varga, figyelmen kívül hagyva Goku beszólását – hogy megszervezhessük azt a tornát, amelyen a különböző univerzumok legerősebb harcosai mérhetik össze az erejüket. A győztes három kívánságra lesz jogosult a nameki szentsárkánytól.

– A többi univerzum kristálygömbjeit az tornán elhalálozottak feltámasztására fogjuk használni. – mondta a hologramos nameki. A fődíj megnyerése mellett, a torna harcosainak megadatik az élvezet, hogy erős ellenfelekkel küzdjenek.

– A bajnokság egyedüli lehetőség és teljesen biztonságos – folytatta a varga. – A mi kérdésünk: részt szeretnétek venni rajta?

A csapat az asztal körül tanácskozni kezdett és nem is igazán tudták, hogy bízhatnak-e ebben az egész történetben. Vegita, aki csendben maradt, nehezen volt képes koncentrálni a körülötte folyó beszélgetések miatt. Goku végül közbeszólt.

– Ez egy páratlan lehetőség! Uub végre kipróbálhatja az erejét, bármiféle kockázat nélkül. Itt túl sok a gátló tényező.

– Egy csöppet sem bízom ebben a multiverzum mesében, – szólt Vegita – de nélkülem egy versenyre sem nevezel be Kakarotto! Van egy-két meglepetésem a számodra.

– Am... Van egy kérdésünk – szólt Trunks és Goten egyidejűleg.

– Csapatban harcolhatunk? – kérdezte Trunks.

– Nem. – felelte a legidősebb nameki. – A harcok egy az egy ellen zajlanak. Veszítsz, ha nem vagy képes harminc másodpercen át harcolni, vagy ha feladod. A fegyverek megengedettek, ha azt magad viszed be a küzdőtérre. Ha belépsz a ringbe, kívülről nem kaphatsz segítséget. A szabályokat később ismertetjük részletesebben.

Trunks és Goten elégedetten mosolyogtak.

– Nekünk így jó! – mondta Goten.

– Mi neveznénk Gotenks-et. – mondta Trunks. – Itt van közöttünk, de nem láthatjátok őt, mi pedig nézőként jönnénk. Ezt lehet?

– Igen. – válaszolt a nameki. Biztatunk minden nézőként jelentkezőt, és bárki nevezhet. Egy személy beíratta a meg nem született fiát. Minket nem izgat, ha ezt a Gotenks-et épp a harc előtt alkotjátok meg.

– Akkor én is nézőként jövök – mondta Piccolo.

– Én is! – mondta tétovázás nélkül Gohan.

– Ti vagytok az tizennyolcadik univerzum, aki részt vesz, – mondta az idősebb nameki. Ez lesz a regisztrációs számotok.

Semmi várakozás nélkül Vegita felállt. – Nos, mire várunk még? – kiáltott fel. Menjünk!

– Alig várom, hogy odaérjünk! – mondta Pan izgatottan.

– Én itt maradok – mondta Chichi. Ezt a tornát nevetségesnek találom. Gohan, ugye nem hagyod, az unokámat is benevezni?

Gohan egy pillantást vetett Videl-re ráhagyva a döntést.

– Nos…– mondta Videl. – Talán hasznos lehet számára...

Chichi karba tette kezét, becsukta a szemét és duzzogva elfordult.

Trunks Goten-re nézett. – Úgy tűnik, újra gyakorolnunk kell a fúziót.

– Ez csodálatos lesz! – válaszolt Goten nyilvánvaló lelkesedéssel.

– Gohan – szólalt fel Goku. Biztos, hogy nem akarsz belépni a tornára?

– Igen– felelt Gohan. Régóta abbahagytam az edzést, és egy harcom sem volt az utóbbi években.

– De a te erőddel biztosan sokáig eljutnál a bajnokságon – mondta a fiatal Uub.

– Felejtsd el! – szólt közbe Vegita. – Gohan méltatlan erre. Becsukott szemmel meg tudnám verni!

A megjegyzés Gohant mosolygásra késztette. – Ha téged boldoggá tesz, hogy ezt gondolhatod, Vegita.

Vegita ugyancsak mosolygott, emlékezve egy kilenc évvel ezelőtti időpontra...

A kommentjeitek ehhez az oldalhoz:

Kommentek betöltése...
[hu_HU]
EnglishFrançais日本語中文EspañolItalianoPortuguêsDeutschPolskiNederlandsTurcPortuguês Brasileiro
MagyarGalegoCatalàNorskРусскийRomâniaCroatianEuskeraLietuviškaiKoreanБългарскиעִבְרִית
SvenskaΕλληνικάSuomeksiEspañol Latinoاللغة العربيةFilipinoLatineDanskCorsu